Prológus

A világ amelyben élünk csupán egy elkeseredett téveszme.Egyik ember sincsen igazán tisztában a múltjával...sőt még a mostani énjével sem.
Elítélik az emberek egymást pedig nem is tudják,hogy mi rejlik az igazi 'álca' alatt.
Lehet egy idős segítségre szoruló ember a világ legnagyobb terroristája és meglehet ,hogy egy szerencsétlen hajléktalan a leghidegebb utca sarkon a haza legelkötelezettebb fenntartója.

Ameddig Kaliforniában éltem a biztonság érzete állandó volt számomra,hiszen az anyám fő orvos.
Minden tizenéves első gondolata persze,hogy 
'De jó,legalább kiírathatod magad akár mikor az iskolából!'
,pedig az én esetemben kétszer olyan nehéz.
Apám meghalt rákban egy éve.A kegyetlen fájdalom követett minden egyes helyre,nem tudtam elszakadni tőle.
Nem tudtam élni...a barátaim támogattak de elfordultam tőlük.
Anyám egy nap azzal a hírrel jött haza,hogy áthelyezték Florida egyik kisvárosába kétszer annyi fizetésért,mert ott a kórházakban nem elég 'precíz' a képzés.
Nem meglepő,hogy egyből igent mondott,persze azzal az egyetlen kikötéssel ha én beleegyezem.
Az én életem már félig halott,de ha valaki másnak van esélye boldog lenni,annak sosem akartam az elrontója lenni meg amúgy is anya bármennyire is titkolja,hogy neki kevésbé hiányzik apa,mint nekem mindig az iskolából hazajövet látom lefolyt sminkét arcán és a papírzsepikendő halmot amit a konyhában hagy nyomul.
Tisztában vagyok vele,hogy ha itt hagyom Kaliforniát akkor egy igen nagy,pontosabban 18 éves fejezetet zárok le vele de engem úgy neveltek,hogy ne riadjak meg az akadályoktól...így másnap már a telepakolt,le ragasztott ,poros dobozokkal félig bent volt a lábam a hírhedt nevezetes...Bestonban.
Először én is azt hittem valamelyik ütődött nem tudja rendesen leírni 'Boston-t',de tévedtem ugyan ez az aprócska város alig látszik a térképen,több veszélyt rejt mint az egész világ egymagában.
Tudom nagy kihívás lesz,de biztos vagyok benne,hogy ki fogom bírni.
Ha nem is magamért akkor az apuért és anyuért.
Hiszen Beston sem lehet olyan rossz...
A nevem Lily Collins és ez az én történetem!


14 megjegyzés: